Rudolf Steiner előadása: Berlin 1904. május 23. Pünkösdhétfő Amit ma mondani fogok, az régi okkult hagyományból származik. folytatás ITT

Goethe különbözőképpen adott kifejezést annak az érzésnek, amely lelkét többször foglalkoztatta, s azt mondta: „Ha az emberi szenvedélyek, érzelmek és cselekedetek következetlenségét figyelem, akkor érzem igazán, hogy a mindenható természet felé kell fordulnom, hogy következetességén…

Minden népnek megvannak a népmeséi, - ahogy a magyaroknak, úgy a szláv népeknek is. Ugyanazon mondavilág, - égi népek, égi világok, ahonnan csillagként pottyannak le hozzánk látogatók, vagy épp szivárványhídon érkeznek.  folytatás ITT

    A betlehemi csillagok fényes nyomdokán, útnak indult három király, Gáspár, Menyhért, Boldizsár, hogy színarannyal, mirhával kedveskedjenek a Júda földjén megszületett drága kisdednek.   Ez a drága kisded, Jézus volt, az a kiváltságos gyermek, ki előtt a bölcsek is térdre…

Legyen ez a Karácsony mind-mind azoké, kiknek el nem múló hiánya szívünk égeté. Hisz nincs olyan ember, ki ne érezné azt, milyen ha a halál győzelmet arat. Legyen ez a Karácsony az a szent ünnep, melyben az elveszettek is egymásra lelnek, hiszen oly sok szív van, mely messze…

Mostanáig kóboroltál az üzletekben, plázákban, butikokban. Mostanáig fizettél, szállítottál, főztél, sütöttél, csomagoltál, cetliket írtál, takarítottál, hurcoltad haza a fát, fölállítottad, gyertyákkal, izzókkal, angyalhajjal ékesítetted. folytatás ITT  

Drága Istenem, légy vendég, e szép ünnepen folytatás ITT

Életem legszebb, megrendítő karácsonyát az „Aranyfonál" című könyvem végén írtam le. Egy magas világból érkezett angyali szellemiség szólt hozzám és a barátaimhoz, kilenc fehér gyertya lángoló fényében, és azt mondta: „Tanuljátok a mosolyt, a Csoda mosolyát, amelyre nincs magyarázat!" Igen, az…

Azt kérded, hogyan gondolj karácsonykor azokra, akik már nem lehetnek közöttünk, mert meghaltak? Müller Péter karácsonyi levele.  folytatás ITT

No­vem­ber ele­jén van min­den­szen­tek és ha­lot­tak nap­ja. A kö­dös-bo­ron­gós hó­nap­ban a ter­mé­szet is meg­hal­ni lát­szik. S mi­köz­ben a lé­lek is egy­re in­kább be­fe­lé for­dul, mind gya­krab­ban tes­szük fel ma­gunk­ban a kér­dést: A ha­lál­lal va­ló­ban min­den­nek vé­ge? Vagy a ha­lál…